„Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7) – ez volt a 2021. szeptember 5-12. között Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus témája.

Nos, mi tényleg megtapasztaltuk! Lehet, hogy meg kell élnünk, hogy a saját forrásainktól és erőforrásainktól meg vagyunk fosztva ahhoz, hogy megtapasztalhassunk egy másik forrást.

Kihívás?

Egy ilyen méretű rendezvény megszervezése mindig kihívás, de a mostani világjárvány idején? A 2020 szeptemberére tervezett kongresszusra csak egy évvel később kerülhetett sor, és a felkészülés igazi vízen járás volt! Az Úr minden várakozásunkat felülmúlt! Egy öt napos kongresszus előzte meg a hétvégei fénypontokat. 12 000 fiatal gyűlt össze, hogy péntek este egy stadionban imádják az Urat. Aztán lenyűgöző tömeg vett részt szombat este a Parlament előtti szentmisén és eucharisztikus fáklyás körmeneten. Ezeket a szimbolikus jelentőségű budapesti helyszíneket több százezer imádkozó ember töltötte meg testvéri, örömteli és buzgó hangulatban, nagy egyszerűséggel. 

Felszabadító decentralizáció

Aztán a záró szentmise, ahol ismét sokkal nagyobb tömeg gyűlt össze, mint amire számítani lehetett. Ez nem volt sem tüntetés, sem egyszerűen csak egy nagy siker, hanem mindannyiunk számára lelki esemény. A Szentatya gyönyörű homíliájában mintha ugyanerre az irányra akart volna bátorítani bennünket: „A keresztény út nem a siker támadása, hanem a visszavonulással kezdődik, a felszabadító decentralizációval, amely lehetővé teszi, hogy kilépjünk a középpontból”. 

A kenyérszaporítás ma

Nyolc Boldogság Közösségként mi is megtapasztaltunk valami ilyesmit. Jelenleg kevesen vagyunk, és jelentős átszervezések közepette. Az Úr mégis használni akart minket, gyakran rejtett módon, és ez mély örömmel és hálaadással tölt el bennünket. Odaadtuk az 5 kenyeret és 2 halat, és hihetetlen szaporodást tapasztaltunk. Hogy csak néhányat említsünk testvéreink szolgálatai közül: konferanszié a teológiai szimpóziumon, liturgikus vezetők, a kongresszus francia hangja, a Szentatya sekrestyései, laudes éneklése, az eucharisztikus körmenet során felolvasott elmélkedések írása, egy kiállítás és egy színdarab a kulturális programok keretében, standok a családok napján és a városban, részvétel az evangelizációs tevékenységekben a város terein… Nem, mindez nem lenne lehetséges, ha az Úr nem áldana meg minket azzal, hogy „minden forrását” kiárasztja ránk. Dicsőség Neki!