Nővérek

MEGSZENTELT ÉLET

A Közösség nővérei fogadalmat tesznek a tisztaságra, szegénységre és engedelmességre. Elköteleződnek a Jegyesükkel, Krisztussal való személyes, mély és bensőséges kapcsolatra, valamint a minden ember iránti krisztusi szeretetre.

SZEMLÉLŐDÉS

A nővérek imaéletükkel válhatnak Krisztus jeleivé. A mindennapok csúcsát és forrását jelentő szentmise, a legszentebb Oltáriszentség előtt végzett belső ima, az imaórák liturgiája, a lectio divina, Szűz Mária tisztelete és a neki történő felajánlás mind a Krisztussal való bensőséges kapcsolatukat táplálják. Arra törekszenek, hogy minden helyzetben a Szentlélek sugallataira figyeljenek, és szüntelen imában éljenek.

KOMMUNIÓ

Isten szemlélése örömteli és gazdagító testvéri közösséget teremthet, melyben ki-ki többre tartja a másikat önmagánál (Fil 2,3). A nővérek a szeretetben akarnak gyökeret verni és abban növekedni. Teszik ezt a testvéri kapcsolatok, az egyszerűség, az önmagukról való megfeledkezés, a másik javának keresése, a párbeszéd, a megbocsátás, a kiengesztelődés által. A nővérek a Közösség férfi szerzeteseivel és laikus tagjaival is igazi testvéri közösséget élnek meg.

MISSZIÓ

A nővérek tanúságtétele elsősorban megszentelt életükben nyilvánul meg. Ebből fakadnak a Nyolc Boldogság lelkületéhez kötődő apostoli tevékenységeik: csoportok fogadása, az együttérzés művei, kórházi és lelkigondozói szolgálat, tanítás, lelkigyakorlat vezetés, lelki kísérés, evangelizáció, katekézis, egyházmegyei misszió…

A nővérek a Közösség többi tagjával együtt végzik munkájukat, és ugyanazon apostoli lelkületben élik küldetésüket. Ki-ki kamatoztathatja saját adottságait az ajándékok és hivatások sokfélesége szerint (szervezés, tanítás, pénzügyek kezelése, élelmezés, zene, énekvezetés stb.).

SZERZETESI RUHA

A habitus viselésével a nővérek Krisztus látható jelei a világban. A habitus arra hív és azt jelzi, amit a nővérek élni és hirdetni kívánnak: Isten közöttünk jelenlévő Országát.

 „… lemondok a világról, annak életéről és szokásairól, lemondok saját magamról,
hogy egyedül Hozzád tartozzam,
aki földi életem során
egyetlen kincsem és reményem vagy…”

NŐVÉREK

TANÚSÁGTÉTELÜK

NŐVÉRRÉ VÁLNI

MEGNÉZEM

MÉG

MEGNEZEM

A TESTVÉREK

MEGNÉZEM
MEGNEZEM

A LAIKUSOK

MEGNÉZEM
MEGNEZEM

A KÜLSÖ TAGOK

MEGNÉZEM
  • Üzenetküldésre vonatkozó adatkezelési tájékoztató
  • Kapcsolat

    • “Votre don sera reçu par la Fondation pour le Clergé, en faveur de la Communauté des Béatitudes et les données recueillies sur le formulaire de don serviront aux communications de la Communauté des Béatitudes et de la Fondation pour le Clergé.”

    I've read Know more
    Sr Claire Sandrine

    tanúságtétel

    Claire-Sandrine nővér

    Grenoble-ból származom, és 23 éves koromban csatlakoztam a Nyolc Boldogság Közösséghez.

    A konfirmációmkor, 16 éves koromban megtapasztaltam a Szentlélek valóságos kiáradását, ami megváltoztatta az életemet. Hallottam, hogy Isten titokzatos módon azt mondta nekem: „Sandrine, rád bízom, hogy hirdess engem másoknak!” Ez komoly volt. Mérhetetlen béke és öröm, belső bizonyosság töltött el, hogy el szeretném köteleznem magam Isten és az Ő Egyháza mellett.

    Párizsban kezdtem tanulni: filozófiát, majd titkársági tanulmányokat. Ez idő alatt részt vettem egy missziós testvériségben: egy fiatalokból álló imacsoportban, akikkel öröm volt megosztani a hitemet és evangelizációs missziókat végezni. Megtapasztaltam Isten erejét a mindennapi életemben.

    Ez a két felejthetetlen élmény elmélyítette bennem azt a vágyat, hogy a megszentelt élet felé induljak:

    – humanitárius élmény egy kairói (Egyiptom) nyomornegyed „rongyszedőivel” Emmanuelle nővérrel, akinek a tanúságtétele olyan nagy kihívást jelentett számomra: adj mindent másokért!
    – A második élmény egy hihetetlen imahét volt a Medjugorjei Ifjúsági Fesztiválon, ahol fiatalok ezreivel imádkoztunk és osztoztunk a világ minden tájáról. A végére már nem voltam ugyanaz. Mintha az Úr azt mondta volna nekem: „Ha követsz engem, teljessé teszlek.” Tudtam, hogy számíthatok az Ő hűségére, ezért igent mondtam. A döntés megszületett, óriási öröm!

    Két évvel korábban, a Nagyhét folyamán  lelkigyakorlaton vettem részt a Nouan-Le-Fuzelier-i Nyolc Boldogság Közösségben. Emlékszem, azt mondtam: „Ha egy nap, Uram, arra hívsz, hogy Neked szenteljem az életemet, akkor ide visszatérek!”

    Olyan erős volt a hívásom a Nyolc Boldogság Közösségbe, hogy egy évvel később megkértem, hogy csatlakozhassak. Ez huszonhat évvel ezelőtt volt! Ez Isten humora!

    Szeretni azáltal, hogy adunk, és adni azáltal, hogy szeretünk!
    Jézus betölti annak a szívét, aki mindent neki ad. És a reményem nem csalódott!

    Claire Sandrine nővér

    továbbmenni
    Emilie

    tanúságtétel

    Emilie nővér

    A nevem Jézus és Mária Szívéről nevezett Emilie nővér . Ardèche-ból származom, és egy történelem szakos diploma megszerzése után csatlakoztam a Közösséghez.

    Tinédzserként egy medjugorjei zarándoklat során erőteljes tapasztalatot szereztem Isten jelenlétéről az életemben. Ó, nem önként mentem: a szüleim vittek oda. Valóban, Istennek akkoriban nem sok helye volt az életemben. Néhány hónappal később megéreztem a hívást a megszentelt életre: miközben egy imaszándékot olvastam a megszentelt lelkekért, a szívemben felhangzott ez a kérdés: „és miért nem te?”, ami nagy örömömre szolgált…

    Nagyjából ugyanebben az időben fedeztem fel a Nyolc Boldogság Közösséget, akik missziót végeztek a plébániámon. Micsoda öröm volt a testvérek arcán! Többet akartam tudni, közelebbről akartam látni. Kértem, hogy maradhassak egy hétig. Nagyon megszólított engem az imaélet, a szentségimádás, a liturgia szépsége, a testvéri élet, az életállapotok közössége és az evangelizáció iránti elköteleződés. Természetesen még túl fiatal voltam. Akkor még iskolába jártam, majd tanultam. Ezek során felfedeztem más közösségeket is, de mindig visszatértem ehhez az első híváshoz, a Nyolc Boldogság Közösséghez, azzal a bizonyítékkal, hogy az Úr ott várt rám.

    Közösségi életem kezdetétől fogva különösen fontossá vált a számomra az Istennel való meghitt beszélgetés  a belső imában, az Igével való érintkezésben… onnan meríthetem mindazt, amire szükségem van ahhoz, hogy válaszoljak az Ő hívására. Beleugrottam, és egy egész kaland kezdődött: az Úr tele van meglepetésekkel! És ez a kaland nem ér véget az örökfogadalommal. Minden új nap ennek a jele, mindig egy „igen”, és ez a bizonyosság, hogy Isten ott van, hogy hűséges, bárhová is vezet minket.

    „Az Úr kegyei nem fogynak el, és könyörületessége nem merül ki, minden reggel megújul, nagy az ő hűsége” (Lm 3, 22)… „duc in altum” (Lk 5, 4)…

    Jézus és Mária Szívéről nevezett Emilie nővér

    továbbmenni

    TANÚSÁGTÉTEL

    Jézusról nevezett Éva nővér

    Osztrák vagyok, és már 22 éve, hogy csatlakoztam a Nyolc Boldogság Közösséghez.

    Mielőtt követtem Jézus hívását, joghallgató voltam, aki diplomáciai iskolába akart menni. Az Úr jól használta ki a különböző országok és kultúrák iránti vonzalmamat, hogy az Ő nagykövetévé tegyen… Peruban, misszionáriusként hirdetve az Ő szeretetét.

    Hogyan történhetett ez? A megszentelt élet felé vezető utam egy misével kezdődött, amelyet a Nyolc Boldogság Közösség Lisieux-en ünnepelt. A liturgia szépsége, a megszentelt személyek öröme, akik énekeltek és táncoltak Isten előtt, megérintett, és azonnal tudtam, hogy Jézus meghívott, hogy vegyek részt ebben az örömben.

    Egy megszentelt nővér adott nekem egy szórólapot a Közösség perui missziójáról. Már egy ideje kerestem egy helyet, ahol missziós tapasztalatokat szerezhetek. Itt kezdődött az én kalandom Jézussal!

    Egy „önkéntes” tapasztalat után úgy döntöttem, hogy csatlakozom a perui közösséghez. Az evangelizáció szolgálatában különböző országokban eltöltött idő után ismét Peruban vagyok. Csak csodálni tudom Isten hűségét, szeretetét, amely hordoz engem, és azt az örömöt, hogy életemet Jézusnak adtam.

    Minden nap látom, hogy Isten milyen csodákat tesz a hozzá kiáltó szegények életében. Jézus jelen van: megvigasztalja a szenvedőket, megerősíti a gyengéket, meggyógyítja a megtört szívűeket, reményt ad ott, ahol csüggedés van. Az én örömöm az, hogy az ő kis eszköze lehetek, tanúja az ő irgalmának és annak az örömnek, hogy az ember átadja az életét Jézusnak!

    Jézusról nevezett Éva nővér

    TOVÁBBMENNI

    TANÚSÁGTÉTEL

    Jézusról nevezett Maya-Lys nővér

    Mayának hívnak és Libanonból származom. Egyetemi tanulmányaim végén, 25 évesen találkoztam Jézussal.

    Gyermekkoromban katolikus nevelést kaptam, részben a szüleim, részben az iskolám révén. De mindig is egy távoli Isten képe volt a fejemben, aki a mennyben van, és aki úgy tekint le ránk, mintha egy filmet nézne. Tizenévesen belevetettem magam a cserkészetbe, és különböző sportágakban is kipróbáltam magam, miközben intenzív baráti- és társasági életet éltem. Ahogy mondani szokták, „mindig mozgásban voltam”! Nem éreztem szükségét, hogy szüneteket tartsak, hogy gondolkodjak!

    Nagykanállal faltam az életet.

    Amikor elhagytam a hazámat, hogy Belgiumban tanuljak, nagyon nehéz időszakba léptem: először vesztettem el a tájékozódási pontokat és a baráti hálózatomat. Ebben a magányban – életem első szünetében – rájöttem, hogy nem vagyok boldog. Sok kérdés merült fel bennem ebben a pillanatban: Mi az igazi boldogság? Mi az életem értelme? Miért ez az üresség bennem?

    Az útkeresés közepette, Belgiumban megismerkedtem a Nyolc Boldogság Közösséggel, akiknél a hétvégéket és a nyaralásokat töltöttem. Megragadott a testvérek arcán tükröződő öröm. Megérintett engem az imádság, a szentségimádás, a liturgia szépsége, a testvéri élet, az életállapotok közössége. Az Úr lépésről lépésre szólt a szívemhez, magához vonzott, megtaláltam Benne a boldogságot, az ürességem megtelt jelenléttel, az Ő jelenlétével. Felfedeztem, hogy Isten nem egy távoli valaki, hanem nagyon is közel van hozzám. Vonzott a liturgia, ahol megízleltem Isten irántam való szeretetét, ahol mély békességet tapasztaltam! Egyre biztosabb voltam benne, hogy Isten olyan végtelen szeretettel szeretett engem, amelyet semmi és senki sem vehet el tőlem. Ez a szeretet belülről ragadott meg.

    Hivatásom megtalálása: a Közösséghez való elhívás

    Apránként megszületett bennem a vágy, hogy átadjam magam Istennek, és ezzel egyidejűleg nőtt a Közösség iránti vonzalmam is. És minden ellenállásom elszállt! Megértettem, hogy az Úr arra hív, hogy a Közösségben adjam át neki az életemet.

    2013-ban léptem be a Közösségbe, és 2016-ban tettem le az első fogadalmat. 2022. május 29-én Libanonban tettem örökfogadalmat. Hálát adok Istennek azért az útért, amelyet Vele és a Közösségben jártam be. Megjelent nekem az Örökkévaló: „Örökkévaló szeretettel szerettelek téged, ezért kedvességgel vonzalak„. (Jer 31,3)

    Imáitokra bízom magam, hogy Krisztus szeretete ne szűnjön meg vonzani engem, és hogy mindig hűséges legyek, és naponta örömmel válaszoljak hívására, mert az Úr előtt örömteli lélek akarok lenni.

    Jézusról nevezett Maya-Lys nővér

    TOVÁBB A NŐVÉRÁGHOZ

    tanúSágtétel

    Klara Misericordia nővér

    Kazahsztánban születtem… Igen, nem gyakran olvasni magyarul olyasvalakit, aki ilyen messziről származik.

    A családom nem volt vallásos. Egy ortodox anyával és egy muszlim apával nehéz volt! Hétéves koromban azonban megkaptam az ortodox keresztséget. De otthon soha nem beszéltünk Istenről. A bátyám halálának tragédiája (akkor 16 éves voltam) volt az, ami elkezdte előre mozdítani a családomat. Az örök élet kilátása vigaszt jelentett számunkra.

    Keresztapám, aki katolikus volt, mindannyiunkat elvitt a templomba. A papok fiatalokból álló csoportokat alakítottak, akikre kisebb missziókat bíztak. Hamarosan szinte minden szabadidőmet a templomban töltöttem, miközben folytattam a könyvelői tanulmányaimat. Nagy örömöt éreztem, hogy részt vehettem mindezekben a tevékenységekben (éneklés a szentmiséken, katekézis, evangelizáció stb.).

    1999-ben a Nyolc Boldogság Közösség elindította első Ifjúsági Fesztiválját Kazahsztánban. Egy imavirrasztás során, amikor a házasságkötést terveztem, éreztem, hogy Jézus a megszentelt életre hív engem! A nővér, aki imádkozott értem, pontosan azt mondta az imájában, amit a szívemben éreztem! Én azonban azt mondtam neki: „Csak mára”! Megkértem, hogy más barátnőimmel együtt jöhessek pár napra látogatni a Közösségi házat, amely éppen akkor nyílt meg Kokcsetavban. Otthon éreztem magam! A közösségi kápolnában tartott szentségimádás alatt találkoztam Jézussal, és megtapasztaltam, hogy milyen nagy szeretettel van irántam.

    Ma, tizenhét év közösségi élet után hálát adok az Úrnak, hogy elhívott, és minden nap felfedezem a megszentelt élet szépségét Közösségemben. Az élet Jézussal egy mindennapi kaland, tele váratlan eseményekkel, meglepetésekkel és boldogsággal, és hálát adok mindazért, amit az Úr folyamatosan tesz az életemben.

    Ha még mindig kételyek vannak a szívedben, ne habozz, ne félj, Jézus be fogja váltani a várakozásaidat, és százszorosan megadja neked!

    Klara Misericordia nővér

    továbbmenni
    Sr Thérèse de la Sainte Face

    TANÚSÁGTÉTEL

    SZENT ARCRÓL NEVEZETT THERESE NŐVÉR

    A nevem Szent Arcról nevezett Therese  nővér (a beavatatlanok számára Krisztus arcára utalva). Francia vagyok, Guadeloupe-ról (Nyugat-Indiából) származom, és húsz éve vagyok a Közösségben. Jézus eljött értem a párizsi egyetem padjaiba, ahol matematikát tanultam.

    Gyermekkorom óta alapvető vallási nevelésben részesültem. Amikor elhagytam a szigetemet, hogy Franciaországban tanuljak, minden tekintetben autonóm lettem, és a hit dimenziója sem maradt ki ebből: milyen keresztény voltam? Ki volt Krisztus számomra? Milyen helyet adtam az Eucharisztiának az életemben? Vajon ez egyszerűen csak egy hagyomány volt, amit tovább kell vinni?

    E kérdésfeltevés közepette találkoztam egy imacsoporttal, amely egy meghatározó lelki élmény csatornája volt. Felfedeztem egy élő Istent, aki egyáltalán nem áll távol attól, amit én tapasztalok. Két dolgot tudok megosztani ebből az élményből: a kihelyezett Oltáriszentség előtt megízleltem Isten végtelen szeretetét irántam, találkoztam Valakivel, aki szeretett engem, mégpedig egyedülálló módon. Aztán egy második lépésben, az imacsoport néhány tagjának imája által, egy pillanat alatt újra láttam az egész életemet, és tudatára ébredtem Isten hűségének életem különböző pillanataiban. Megérintettem valamit Istentől, valami nagyszerűt és szépet, amit senki és semmi nem vehet el tőlem. Nemcsak Isten létezéséről voltam biztos, hanem belülről tudtam, hogy Ő bennem és velem van.

    Az ilyen Szeretet láttán újra felbukkant a szívemben a hívás a megszentel életre (amelyet 12 éves koromban éreztem először): a vágy, hogy egész életemet Istennek adjam, hogy szeressem Őt és megismertessem az Ő Szeretetét.

    Az ezt követő megkülönböztetés ideje alatt az egyetemen találkoztam egy olyan személlyel, aki a Nyolc Boldogság Közösségbe készült lelkigyakorlatra. Ezért úgy döntöttem, hogy én is odamegyek, hogy megpróbáljam megérteni Isten akaratát.

    Lenyűgözött a liturgia, e Közösség buzgó dicsőítése, a testvéri élet minősége, Isten szépsége, amely az élet egyszerűségéből sugárzott, valamint az evangelizációra való nyitottság. Azért választottam a Közösséget, mert úgy tűnt, hogy az a nagy vágyam, hogy átadjam magam Istennek, konkretizálódhat ebben az életformában, ahol a szemlélődés és a küldetés erősen összefonódik. És nem csalódtam!

    Számomra a megszentelt élet a teljes szeretet útja. Egy olyan út, amely megmutatja, hogy Isten létezik, és hogy érdemes neki szentelni az egész életünket. Minden nap tanulom engedni, hogy Isten vezessen és megvilágosítson, hogy egyre inkább elérhető legyek, hogy megismertessem és megszeressem Őt.

    „A szél ott fúj, ahol akar, és hallod a hangját, de nem tudod, honnan jön, vagy hová tart. Így van ez mindenkivel, aki a Lélektől született” (Jn 3:8). Krisztust követni kaland: engedni, hogy Isten állandóan meglepjen, és nyitottnak maradni a Lélek újdonságára…

    Szent Arcról nevezett Therese nővér

    TOVÁBBMENNI

    tanúságtétel

    Assisi Clare nővér

    Angol származású vagyok, és új-zélandi állampolgár.

    Tizenhat hónapos voltam, amikor Angliából Új-Zélandra indultunk, abba az országba, amelybe apám a tengeri útjai során beleszeretett.

    Fiatalon meglehetősen művészi ambícióim voltak, vonzódtam a képzőművészethez. Ez az álom különböző okok miatt nem valósulhatott meg. Számos képzésen vettem részt, amelyek lehetővé tették, hogy dolgozzak, miközben kerestem a hivatásomat. Akkoriban már a megszentelt élet felé néztem… de hová?

    Meg kellett várnom Isten idejét! Ez a várakozás, amely kissé fájdalmas volt, egy szükséges tanulási folyamat volt, hogy ne forduljunk vissza Isten hallgatása előtt. Hat év keresés után jött a válasz. Egy franciaországi „új közösségről” szóló videót terjesztettek egy imacsoportban. Egy német/új-zélandi házaspár, akik Németországban jártak „ebbe a közösségbe”, szerették volna népszerűsíteni azt Új-Zélandon. Itt fiatalokat fedeztem fel, akik intenzív imaéletet éltek, ráadásul megszentelt művészek is vannak! Felfedeztem a „Nyolc Boldogság Közösséget”.

    Valami különleges kellett hozzá, valami elég erős ahhoz, hogy egy meglehetősen félénk lelket meggyőzzön arról, hogy elhagyjon mindent: családot, munkát, országot, kultúrát, nyelvet, hogy kövesse szíve hívását, és elinduljon a mélybe, az ismeretlen felé.

    Ma a hála lakozik a szívemben. Istenben tanultam meg egy új, bőséges, szabad életet; a Királyság életét. Ennek a Királyságnak a polgárává váltam, keresem szívem útját, hogy még mélyebben lakhassak ott, és hogy ezt közöljem a körülöttem élőkkel.

    A következő tanácsot adnám: ne hagyjuk abba a szívünk vágyainak meghallgatását: ezeket a vágyakat Isten ülteti belénk, és Ő bármit megtehet, mert velünk és értünk van!

    Assisi Clare nővér

    továbbmenni

    tanúSÁGTÉTEL

    Isten Bárányáról nevezett Claudia nővér

    A nevem Isten Bárányáról nevezett Claudia nővér. A svájci St. Gallentől nem messze nőttem fel. Mielőtt 2010-ben csatlakoztam a Nyolc Boldogság Közösséghez a Zug-i házban, teológiát tanultam.

    Tizenhét éves koromban lehetőségem volt személyes találkozásra Istennel. Olyan örömöt és békét éreztem, amilyet még soha nem ismertem!

    Miután felfedeztem Isten irántam való szeretetét, az Úr szolgálatába akartam állni, és időt akartam tölteni vele imádságban. Ennek egyik módja az volt, hogy részt vettem a Világ Ifjúsági Találkozó szervezésében. Istent dicsőíteni zongorázva más fiatalokkal egy dicsőítő csoportban mindig nagy örömet okozott nekem.

    Tanulmányaim során állandóan feltették nekem a kérdést: „Arra vagyok hivatott, hogy családot alapítsak és egy plébánián szolgáljak, vagy a megszentelt életre?”. Nagyra értékeltem a házasság szépségét, és szerettem a gyerekeket. De legbelül a megszentelt élet iránti vonzalom volt a legerősebb. Ezért konkrét jeleket kértem az Úrtól, hogy fényt kapjak.

    Hogy jobban megismerjem egy kolostor mindennapi életét, egy évet töltöttem a Kereszt Leányainál Rómában. Isten Igéjének olvasása és a nővérek tanúságtétele által megérintve egyre jobban nőtt bennem a vágy, hogy életemet az Úrnak szenteljem. De melyik közösségbe menjek? Többet is meglátogattam Rómában, de annyi  volt – mindenféle és nagyon sokszínű! Tehát, mit tegyek? A lelki vezetőm azt tanácsolta, hogy írjam le az összes fontos dolgot, ami az életemben történt, és a személyes imámat. Nagy meglepetésemre és örömömre rájöttem, hogy minden, amit a listámra írtam, megfelel a Nyolc Boldogság Közösség karizmájának: a liturgia szépsége, a mindennapos szentségimádás, a testvérek, a megszentelt életűek és laikus tagok közötti testvéri élet, valamint az egyetemes Egyház iránti hűség!

    Ma, 32 évesen, a Közösség nővére vagyok Svájcban, és 2018. december 8-án tettem örökfogadalmat. Nagyon boldog vagyok, hogy teljesen az Úrhoz tartozom. Zugban körülbelül 15 testvér, nővér és laikus vagyunk. A ház egyik fő apostolsága az új evangelizáció a fiatalok körében és a fiatalokkal, amelyben én is részt veszek. Az első küldetésünk azonban az imádság.

    Bizalommal adom a jövőmet az Úr kezébe. Ő annyira jó! Eddig minden várakozásomat felülmúlta. Minden új nap egy lehetőség számomra, hogy felfedezzem az Ő szelíd szeretetét, még a mindennapi élet legapróbb részleteiben is.

    A Vele való élet tényleg megéri!

    Isten Bárányáról nevezett Claudia nővér

    továbbmenni

    Je souhaite recevoir vos mails de nouvelles

    *Vous pouvez vous désabonner à tout moment en bas de chaque email (lire la politique de confidentialité).

      Adatvédelmi áttekintés

      Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

      Feltétlenül szükséges sütik

      A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

      Analitika

      Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.

      A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.

      Powered by  GDPR Cookie Compliance