A pünkösd megtapasztalása
A pünkösdi tapasztalat és az eszkatológiai dimenzió kezdettől fogva a Nyolc Boldogság Közösség alapító karizmájának központját képezik.
A Közösség a karizmatikus megújulás kegyelmi áramlatában született, és vágya, hogy nap mint nap beengedje életébe a Szentlelket. Tanulja az engedelmességet és a ráhagyatkozást a Szentlélekre, aki ott fúj, ahol akar, és amikor akar, s az eljövendő Ország felé vezeti.
Ahogy azt az Élet könyve is kifejezi, minden tag saját életállapotának megfelelően valósítja meg ezt a hívást, a következő eszközök segítségével:
- Istennel egyesült élet a keleti kereszténység iskolája szerinti szüntelen imára törekvés valamint a Kármel iskolája szerinti belső ima hűséges gyakorlása;
- rendszeres szentségehez járulás;
- a liturgia ünneplése, mely által bekapcsolódunk a mennyei dicsőítésbe;
- buzgó dicsőítő imádság és a karizmák gyakorlása;
- életünk felajánlása Szűz Máriának;
- közösségvállalás Izrael népének imájával és közbenjárás azért, hogy minél előbb megvalósuljanak az Úr Izraelre és a nemzetekre vonatkozó tervei;
- állhatatos közbenjárás a keresztények teljes egységéért.
„A keresztény élet célja a Szentlélek elnyerése.”
Szárovi Szent Szerafim (1759-1833), a Közösség egyik védőszentje.