A keresztények egységéért végzett közbenjárás elsősorban abban áll, hogy Jézus imájához kapcsolódunk, aki az egyetlen Közbenjáró. Engedjük, hogy a Szentlélek imádkozzon bennünk, mert „mi még csak azt sem tudjuk, hogyan imádkozzunk” (Róm 8,26).
A keresztények teljes egységéért végzett közbenjárásunk Krisztus szavaiban gyökerezik, melyeket szenvedése estéjén mondott: „Nekik adtam a dicsőséget, melyet te adtál nekem, hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk, én bennük és te bennem, hogy tökéletes egységben legyenek” (Jn 17, 22-23).
Imádkozunk, hogy megszűnjön a botrány Krisztus testén belül. Könyörgünk az Atyához, hogy ébresszen párbeszédet ott, ahol megkeményedtek a szívek, az Egyházak vezetőiben pedig keltsen szenvedélyes vágyat az egység iránt.
Ezt az egységet fejezi ki az az inspiráció, melyet imáink és liturgikus ünnepléseink a Keleti Egyház lelkiségéből és liturgiája gazdagságából merítenek. Szeretnénk megmutatni a Kelet fényességét a kápolnáinkban elhelyezett ikonokkal és énekeink bizánci ihletésű dallamaival.
Két tüdő, egy lélegzet:
hogy Kelet és Nyugat egyetlen hit közösségében egyesüljön.
